A radioaktív bomlás törvénye leírja, hogyan csökken a még nem elbomlott atommagok száma az időben. A szimulációban a piros körök 1000 atommagot jelképeznek, melyek felezési ideje (T) 20 másodperc. Az ábra alsó részén látható grafikon a még nem elbomlott magok arányát (N/N0) ábrázolja a t idő függvényében. Ezt a következő képlet írja le:
N ... a még nem elbomlott atommagok száma
N0 ... a kezdeti atommagok száma
t ... idő
T ... felezési idő
Amint a sárga gombbal elindítjuk az animációt, az atommagok elkezdenek "bomlani" (a színük pirosról feketére változik). A "Szünet / Folytat" gomb segítségével a szimulációt megállíthatjuk majd újraindíthatjuk. Ekkor a még el nem bomlott magok aránya megjelenik a grafikonon. (Sokszor ez a pont nem illeszkedik teljesen pontosan a görbére!) Ha vissza akarod állítani a kiinduló helyzetet, nyomd meg az "Újra" gombot.
Egyetlen atommag esetén azt tudjuk megadni, hogy mekkora valószínűséggel "él túl" egy adott időintervallumot. Ez a valószínűség 50 % a felezési idő alatt. Kétszeres felezési időt (2 T) a mag csak 25 % valószínűséggel (az 50 % fele) él túl, míg háromszoros felezési időt (3 T) csak 12,5 % (25 % fele) valószínűséggel, és így tovább.
De nem lehet megjósolni, hogy egy adott mag pontosan mikor fog elbomlani. Még ha a bomlás esélye a következő másodpercben 99 %, még akkor is lehetséges (bár nem túl valószínű), hogy a bomlás évmilliók múlva következik be.