Milyen alakú pályán keringenek a bolygók? A csillagászok Ptolemaiosztól Kopernikuszig világos, de téves választ adtak erre a kérdésre: A bolygók körpályán mozognak, de legalábbis olyan pályán, mely körpályák kombinációjaként áll elő. 1609-ben Johannes Kepler számolt le ezzel a tévedéssel. Tycho de Brahe részletes és pontos mérési adatainak vizsgálata nyomán arra az eredményre jutott, hogy a bolygók ellipszis alakú pályán mozognak. Az ellipszis azon pontok halmaza a síkban, amelyekre igaz, hogy két ponttól, a fókuszponttól (gyújtópont) mért távolságuk összege állandó.
Az alábbi Java alkalmazás ezt a tövényt illusztrálja. Az egérgombot benyomva tartva a bolygót (kék) el tudjuk mozdítani a Nap (piros) körüli pályáján. A zöld mező jobb felső részén kiválasztható a Halley-üstökös, vagy a kilenc bolygó valamelyike. Felvehetünk egy képzeletbeli égitestet is fél nagytengelyének és numerikus excentricitásának (kisebb, mint 1) megadásával. A program kiszámolja a fél-kistengelyt, a pillanatnyi, a legkisebb és a legnagyobb Naptól mért távolságot. A távolságok csillagászati egységben (CsE) vannak megadva. 1 CsE = 1,49597870 × 1011 m definíció szerint az átlagos Nap-Föld távolság. Jobb oldalt alul kiválasztható. hogy az ellipszis pálya, vagy a testet az (F és F') fókuszpontokkal összekötő sugár legyen kirajzolva.